New Search
If you are not happy with the results below please do another search
Blog Post
Egyre többször hallani, hogy bizonyos cégek hackelés áldozatai lettek és így újabb helyről szivárogtak ki adatok. Nézzük meg, mit tehetünk ennek elkerülése érdekében már projekttervezés és programozás szinten. Hogyan lehet minél biztonságosabb a kódolás? Készítsünk kockázati modellt a készülő szoftverről Ez lényegében azt takarja, hogy leülünk és átvizsgáljuk a szoftver terveit sérülékenységeket keresve. Ennek egy módszere, hogy végig követjük az adat áramlását a szoftverben és minden ponton megvizsgáljuk milyen veszélyek leselkednek rá, milyen ismert rések kihasználásával lehetne hozzáférni, mivel próbálkozhatnak a bűnözők. Majd az így összegyűjtött kockázatokat rangsoroljuk és terveket készítünk a kiküszöbölésükre. Az így elkészült modellt pedig frissen tartjuk,...
tovább →
Blog Post
Előző cikkünkben már röviden megismerkedhettünk az NLP alapjaival, illetve néhány izgalmas alkalmazási lehetőségével. Most pedig bemutatjuk, konkrétan hogyan is használható fel a technológia az üzleti szférában. Csapjunk is bele! A vállalatok általánosságban véve három területen vehetik hasznát az NLP-nek, azaz a „natural language processing”-nek: a kódolásban, a tudományág-specifikus érvelésben, valamint a szövegírásban. Kódolás A legismertebb NLP eszközt, a GPT-3-t létrehozó OpenAI kifejlesztett egy erre épülő nyelvi modellt, amely képes egyfajta asszisztensi szerepet betölteni a programozók számára azáltal, hogy a betáplált természetes nyelvi inputoknak megfelelően generálja le a szükséges kódot. A Codex névre keresztelt eszköz mára olyan termékeket működtet, mint a...
tovább →
Blog Post
Az a tény, hogy az SHA1 kódolás már elméletben nem biztonságos, eddig is ismert volt, de egy szakértőcsoport most a gyakorlati gyengeségét is demonstrálta. A CynoSure Prime javasolta, hogy az érzékeny adatokat kezelő rendszerekben mindenképp le kell váltani az algoritmust egy biztonságosabbra, hiszen a jelszavak 99.9999%-a visszafejthető. A szakértői csoport 320 millió jelszóból mindössze 116 darab jelszónál nem tudta meghatározni a hash-hez tartozó eredeti nyersszavas jelszót. (tovább…)
Blog Post
A 29 éves magyar fizikus, Szabó Zoltán nyerte a GE globális kódfejtő versenyét, amelyben a GE számítógépeinek titkosított kommunikációját kellett a résztvevőknek visszafejteni. Világszerte rengeteg IT szakember, szoftvermérnök, adattudós, valamint profi és amatőr programozó kapcsolódott be a játékba a Twitteren keresztül, hogy a kódfejtő képességeiket felhasználva előrébb jussanak a játékban. A világ kódfejtőinek elitjéből csak Szabó Zoltánnak, a 29 éves fizikusnak, a kriptográfia, a modern IT algoritmusainak és a dekódolás rajongójának sikerült rájönnie a megoldásra. A fiatal szakember azért jelentkezett a versenyre, hogy a doktori értekezésének írása közben felfrissítse az elméjét.
Blog Post
A University of California és az olasz Irvine egyetem kutatói közzétettek egy tanulmányt, amiben azt állítják, hogy a billentyű leütésének hangjából nagyon nagy eséllyel dekódolható, hogy milyen karaktert ütöttünk le. A tanulmány szerint az ugyanolyan típusú számítógépek billentyűzetén lévő karakterek ugyanolyan hangot adnak ki, ami alapján 91.7%-os bizonyossággal “dekódolható” egy leütött betű a hangja alapján, amennyiben ismert a számítógép típusa és van némi fogalmuk a célpont gépelési stílusáról. Azt nem kell részletezni, hogy ha ez a módszer valóban működik, az milyen veszélyekkel járhat az internetes biztonság területén. Manapság pl. a Skype, Facebook Messenger és még számos alkalmazás kínál...
tovább →
Blog Post
Az emberek jelentős része úgy gondolja, hogy a HTTPS protokoll lassabb a HTTP-vel szemben, hiszen a biztonságos protokoll a “hagyományos” adatátvitelt még egy kódolás/dekódolás művelettel is kiegészíti, így a legtöbben azzal a tudattal élnek együtt, hogy a sebességet feláldozták a biztonság oltárán, amikor biztonságos protokollon keresztül kommunikálnak. De vajon tényleg lassabb a HTTPS? Az igazság az, hogy a modern böngészőkben a HTTPS jóval gyorsabb a HTTP-nél. Hogy miért? Ennek a pontos okát egy látványos teszten keresztül bemutatva ez a cikk részletezi mélyebben, de röviden összefoglalva azért, mert a HTTPS az “elavult” HTTP-vel szemben már képes használni a HTTP 2.0-ás verzióját,...
tovább →
Blog Post
A WWDC bejelentésével egy időben az Apple egy külön az App Store-ról szóló tematikus fejlesztői oldallal lepte meg a meglepetésre vágyó- és a wannabe fejlesztőket egyaránt. Az oldal iránymutatást ad a fejlesztőknek. Segít abban, hogy az Apple rendszerein sikeressé tegyék az alkalmazásainkat. A hitelesség kedvéért bemutatnak több fejlesztőt is, akik videón keresztül mesélnek viszonylag nagy általánosságban arról, hogy ők hogyan lettek sikeresek. Az oldalon olyan kérdésekre is választ ígérnek, mint hogy miként válasszunk business modellt, hogyan növeljük az elköteleződést, hogyan törjünk be a nemzetközi piacra. Az iránymutatás azonban nem túl részletes, nem valami mélyen szántó, kizárt, hogy valaki ezen a szálon elindulva eljusson a sikerig....
tovább →
Blog Post
Angliában a kódolást eddig is tanították az általános iskolákban, most viszont még előbbre hozták. Már ötéves korban elkezdik tanítani. Ez így elsőre nagyon meglepő és talán érthetetlen is, a magyarázatot az okok adják meg. Általánosságban elmondható, hogy mostanában a szoftveriparban hiány van programozókból, gyakorlatilag minden területen. Ez a szakma, mivel mindenhol számítógépek vesznek minket körül, mára nagyon jelentőssé vált. A hiány alapvető oka pedig, hogy a mostani felnőtteknek annak idején még nem tanították. Viszont azok a gyerekek, akik most kezdik el a tanulást, még egyáltalán nem tudják, hogy milyen szakmák fognak létezni 15-20 év múlva, amikor munkába állnak. Vagyis már...
tovább →
Blog Post
A nyári frissítő válogatások után, ha a borongós őszi napokon még hiszünk az offline kampányok erejében, íme néhány példa, amit érdemes inspirációként elővenni, amikor koncepciót kell gyártani. Nehéz persze elhinni, hogy a termék, a termék kedvezményes ára, meg egy kedves hangulatú (de olcsó) stock fotóból álló kombináción kívül van még élet ezen a területen is. Ja, és ahogyan már írtam egy korábbi posztban, minden elismerésem az alkotóknak, beleértve az ügyféloldalt is, aki elég bátor volt ahhoz, hogy kiemelkedjen a „ne csináljunk semmi szokatlant, abból nem is lehet semmi baj” irányelvből. (tovább…)
Blog Post
A sorozat második részében olyan vizuális megoldásokat mutatok be, ahol a termék a fő probléma. Pontosabban az, hogy mit mondjunk a termékről. (tovább…)
Blog Post
A csokimanufaktúra újabb ötlettel állt elő, ezúttal szavakba öntött érzelmeinket „csokoládésítják”. (tovább…)
